Zalaegerszeg északnyugati határában, a Zala folyó holt ága partján, füves, ligetes környezetben kapott otthont Magyarország elsõ szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum. 1968 augusztusában nyitották meg.

A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum telepítési és építési elve az volt, hogy a még fellelhetõ archaikus épülettípusok legszebb példányaival szemléltessék azt a fejlõdési vonalat, amely már a 19. század végén letûnõben volt. Ebben a regionális szabadtéri múzeumban egy közel 50 eredeti épületbõl álló, parasztportákra osztott kis falut rekonstruáltak. Ezek az épületek a Zala megyei Göcsej és peremvidéke jellegzetes népi építkezését, az építési technikákat és módokat szemléltetik, az épületek berendezése pedig a térség múlt század végi paraszti lakáskultúráját mutatja be.

Göcsej a Zala folyó, a Kerka és a Válicka patakok közötti dombvidéken terül el. Pontos határvonalát nem tudjuk meghúzni, de annyi bizonyos, hogy más a táj földrajzi és más az etnikai határa. Ismereteink szerint Göcsejt elsõ ízben 1689-ben említik "Göböcse" néven. A 19. század elején több kutató is megpróbálta a szó eredetét magyarázni. Néhányan a földrajzi adottságokat is jelzõ "göcs" (csomó, hant) szóból származtatják, mások a "göcsörtös", "görbe" tájból eredeztetik. Göcsej a szegek vidéke - mondják. A dombtetõkön, dombhátakon, erdei irtásterületeken laza, szórt elrendezésben kialakult, házcsoportok, kis településrészek, a szegek a tájegység egyik igen jellegzetes településformáját jelentik. A szeges települések azonban csak Göcsej északi és középsõ részén alakultak ki, más területein a dombok aljában és síkabb vidékeken más típusú települések jöttek létre.

A múzeumi falu egy archaikus, még a századfordulón is megtalálható, sõt korabeli fényképeken is felfedezhetõ göcseji faluképet reprezentál. Az épületek belvilága még az önellátó paraszti gazdálkodáson alapuló patriarkális életmód emlékeit õrzi, jóllehet a múlt század végi polgárosuló lakáskultúra tárgyai is feltûnnek imitt-amott.

A bejárati útszakasz végén a göcseji falvak jellegzetes szakrális épülete, a szoknyás harangláb tárul a látogató elé.1888-ban épült, Budafán állt múzeumba kerüléséig. Hatalmas tölgyfa talpakon nyugvó lábait deszkák fedik, amelyen a lábak túlnyúlnak és a harangot tartják. A harang védelmét a sisak szolgálja, csúcsán kereszt van. A tetõt és a sisakot fazsindely fedi.

A falumúzeum fõ utcáiban négy parasztportát alakítottak ki. Az utca felõl mindegyiket kerítés zárja. A bárdolt, faragott, hasogatott és ágakból fonott kerítések, az átjáró hágcsók jellegzetes göcseji kerítésformák alapján készültek. A házak elõtt kiskertek díszlenek a göcseji kertek virágaival, fûszernövényeivel.

Göcseji Falumúzeum

Zalaegerszeg, Falumúzeum u.
Telefon: 92/703-295
www.zmmi.hu, muzeum@zmmi.hu

Nyitva
november 1 - március 31.: sétálójeggyel 10, 11, 13, 14 órakor látogatható, vasárnap és hétfőn zárva
április 1 - április 30.:  K-V: 10-16
május 1 - augusztus 31.: K-V: 10-18
szeptember 1 - október 31.: K-V: 10-16