Központok a Zala mentén
megyetörténeti kiállítás

2000. október 20-án nyílt meg Zalaegerszegen a „Központok a Zala mentén” című állandó kiállítás. Alapkoncepciója szerint a kiállítás a mai Zala megye területén, a történeti idők folyamán létezett, illetve létező három regionális központ, a római kori Salla (Zalalövő), a IX. századi illetve Árpád-kori Mosaburg/Zalavár, és az újkori központ, Zalaegerszeg történetét mutatja be. A három nagy kiállítási egységet ún. időalagutak vezetik be, illetve kötik össze, melyek kitekintést nyújtanak a terület történelmének őskori, népvándorlás kori és középkori történeti korszakaira. Az időalagutak összekötő szerepét hangsúlyozza sötétbarna, barlangszerű érzetet keltő falszínük is, míg a központok termeinek falszíne világosabb, élénkebb színű (pompeji vörös, napsárga, almazöld). A legújabb kutatások eredményeit bemutató kiállítás számos új, megyetörténeti vonatkozású információt is hordoz. Ilyen példának okáért a Salla négy évszázados történetének éremforgalmát reprezentáló, hisztogramként felépített numizmatikai tabló, a zalavári feltárások jelenlegi állapotát tükröző makettek és terepasztalok, vagy az egykori egerszegi vár rekonstrukciója. Először látja a közönség az Alsórajk-Kastélydombon előkerült római villa XIX. számú helyiségében feltárt padlómozaik részletét, az egykori zalavári apátság rekonstruált, faragott kőkeretes ajtaját. A Zalaegerszeg központot bemutató harmadik kiállítási egységben a rendezők megkísérelnek jellemzést adni a poros kisvárosból az 1960-1970-es évekre nagyvárossá lett Zalaegerszeg tárgy- és lakókultúrájáról, ekkori művelődési életéről.

Kisfaludi Strobl Zsigmond
szobrászművész hagyatéka

Kisfaludi Strobl Zsigmond, a 20. század egyik legjelentősebb, nemzetközileg leginkább ismert magyar szobrásza a Zala megyei Alsórajkon született, szegény vidéki tanító gyermekeként. Korán megmutatkozó tehetsége a húszéves korában megkapott megyei ösztöndíj segítségével bontakozott ki. Az Országos Mintarajz Iskolában – a Képzőművészeti Egye­tem elődjén – 1905-1908 között tanult. Műveivel már 1905-től szerepelt kiállításokon, első jelentős sikerét 1912-ben aratta Finálé c. szobrával, melyért Rudics-díjat kapott. Ezt követően tanulmányutak keretében járta be Európa nagyvárosait (Firenze, Róma, London, Párizs).

1927-1928-ban angliai és amerikai utazáson vett részt, műveit Philadelphiában aranyéremmel jutalmazták, Pittsburghban megkapta a város aranykulcsát. 1931 és 1937 között több alkalommal is hosszabban tartózkodott és dolgozott Angliában, ahol a kor vezető személyiségei rendeltek tőle portrét (Erzsébet hercegnő, György kenti herceg, G. B. Shaw, Jan Hamilton, Earl of Athlone, Sir Oswald Mosley stb.). A szigetországi sikerek és az 1937-es párizsi világkiállításon az Ad Astráért megkapott aranydiploma itthoni hírnevét is tovább növelték.

A II. világháborút követően is a kedvelt művészek közé tartozott, elkészítette többek között a Gellért-hegyi monumentális Szabadság szobrot és mellékalakjait, vagy a Kossuth-szobrot a budapesti Kossuth térre. Egészen haláláig szorgalmasan dolgozott, nagyszámú alkotása és megmaradt vázlata termékeny, invenciózus alkotónak mutatják. Gazdag hagyatékából 1976-ban nyílt meg az állandó kiállítás a neki mindig oly kedves Zala megye székhelyén, a Göcseji Múzeumban.

Göcseji Múzeum

Zalaegerszeg, Batthyány u. 2.
Telefon: 92/314-537
Fax: 92/511-972
www.zmmi.hu, muzeum@zmmi.hu

Nyitva
január 1 - március 31.: H-P: 8 - 16
április 1 - október 31.: K-V: 10 - 18
november 1 - december 31.: H-P: 8-16